GYIK

Mit nevezünk hőszivattyúnak?

A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezetünk energiáját használja fel úgy, hogy csökkenti az alacsonyabb hőmérsékletű energiát, és olyan magasabb hőfokszintre emeli, mely már alkalmas fűtésre vagy melegvíz előállítására. A hőszivattyús fűtési rendszerek fő előnye a gazdaságos üzemeltetés és alacsony környezeti terhelés.
A technológia népszerűségét jól jellemzi, hogy elterjedésük a fejlettebb országokban - még a hideg éghajlatú skandináv országokban is - évek óta rendkívül gyorsan nő. Gazdaságosságuk kulcsa, hogy a környezetben lévő hőenergiát képesek hasznosítani és fűtésre alkalmas hőt előállítani. A legtöbb hőszivattyú a talajban lévő hőenergiát használja fel, de vannak olyan berendezések is, amelyek a levegőből, vagy hővisszanyerésből hasznosítják a megfelelő mennyiségű hő energiát.

Bővebben a hőszivattyú működéséről

Geotermikus hőszivattyú.

Geotermikus hőszivattyúk hőforrása lehet talaj, talajvíz, de felszíni vizek hőjét is hasznosíthatjuk fűtésre és hűtésre.


Fűtés geotermikus hőszivattyúval.

A Föld önmaga igen jó hőtároló. A 6-8 m-es mélység alatt a hőmérséklet állandó és egész évben 12 °C körül van hazánkban. Ez megegyezik a fölötte lévő légrétek éves  átlag hőmérsékletével, azaz a nap éves besugárzásának eredményével. Ezért hívják ezt az energia fajtát úgy is, hogy „Napenergia a föld alól”. A felszín közeli földenergia előnye, hogy hőforrásként alkalmazva semmilyen kiegészítő fűtési rendszerre nincs szükség. Kizárólag hőszivattyúval kinyerhető hőjével teljes egészében fedezhető családi, ikerházak, és társasházak, vagy középületek, ipari létesítmények fűtési, illetve hűtési energiája.

Hűtés geotermikus hőszivattyúval.

A geotermikus hőszivattyúknál két megoldás is kínálkozik a hűtésre. A legtakarékosabb megoldás a passzív hűtés, amikor a föld hőjével hűtjük az épületet. Ezzel a technológiával nem lehet intenzív hűtő és szárító hatást elérni, de lakóterek hűtésére kiválóan alkalmas és használata a keringtető szivattyú(k) megtáplálásán túl más energiát nem igényel. A másik lehetőség az aktív hűtés, ahol a hőszivattyú kalorikus rendszerével a reverzibilis körfolyamat megfordításával kompresszoros hűtést végzünk.


Split típusú levegő-víz hőszivattyú.

Ezt a rendszert kifejezetten lakossági és közületi felhasználásra fejlesztették ki. A rendszer lényege, hogy a vízkör és az ahhoz tartozó berendezések a beltérben kerültek elhelyezésre, ezeket beltéri egységeknek is nevezzük. Ezzel a fagyveszély teljesen elhárult. A gyártók egy része a rendszert inverteres kompresszorral szereli, ezzel a berendezés folyamatos szabályzású is lehet, működése tökéletesen a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez alkalmazkodik. Az ilyen a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosíthat bármilyen hiba esetén.

Monoblokk levegő-víz hőszivattyú.

A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokk típusú is, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. Egy ilyen berendezés 5 kW-os mérettől egészen megawattos teljesítményig létezhet, és akár ipari alkalmazásokhoz is nagyon előnyösen használható. A monoblokk típusú levegő-víz hőszivattyúknál a legfontosabb megoldandó kérdés térségünkben a fagyveszély elleni védelem kialakítása. Amennyiben tiszta vizet keringtetünk a rendszerben, megfelelő műszaki megoldást kell találni, mert a fagyás a berendezés teljes hőközvetítő rendszerét károsíthatja illetve tönkre is teheti.



Mit nevezünk fan coil-nak?

Hűtésre és fűtésre használható klímakonvektektor, mely egyesíti a konvektor, klíma és radiátor előnyeit. A külső hőmérséklettől függetlenül, kellemes, tiszta pontosan szabályozott hőmérsékletű beltéri levegő biztosítható a segítségével. A fan coil működési elve az, hogy egy lamellás, megnövelt hőleadó hőcserélő a csövekben keringtetett vízzel hűteni és fűteni is tudja a ventilátorok által keringtetett levegőt. A ventilátorok előtt kivehető és mosható levegőszűrőt építenek be, mellyel a helyiség levegőjének minősége javítható. Csövek száma szerint lehet kétcsöves vagy négycsöves. Kétcsöves változatoknál felváltva, szezonálisan keringtethető a hideg és melegvíz, míg négycsöves rendszerekben külön csőpáron, ezért utóbbiak azonos időben képesek a hűtési és fűtési feladatok ellátására.

A fan coilok, illetve ipari esetekben kisebb légkezelőknek is nevezhető egységek jól kapcsolhatók a folyadékhűtőkhöz. Olyan esetekben ajánljuk őket, amikor precíz hőmérséklet szabályzásra van szükség, illetve több helységből álló épület esetén a beállítandó hőmérsékletek helységenként eltérő. A teljes modell választék eltérő telepítést tesz lehetővé, mely a tartozékokkal kiegészítve alkalmazkodik a felhasználó igényeihez.

A fan coil előnyei a hagyományos megoldásokkal szemben:

 alacsony bekerülési költség: fűtésre, hűtésre egyaránt alkalmas.
 hőszivattyús fűtéshez ajánlott, alacsony hőmérsékletű fűtési vízzel nagyon jó hatásfokú.
 hőmérséklet szabályzás történhet beépített és fali termosztáttal is.
 a helyiség felfűtéséhez vagy hűtéséhez kis időt vesz igénybe.
 egy berendezés felválthatja a radiátort és a klímát, így alacsonyabb lesz a beruházási költség.
 többféle elhelyezés lehetséges (parapet, magas oldalfali, mennyezeti stb.).
 könnyen tisztán tartható légszűrők, amik megtisztítják a levegőt a portól, nincs porlebegtetés.
 rendkívül alacsony energiafogyasztás.

Mit nevezünk folyadékhűtőnek?

Kompresszoros vagy abszorpciós elven működő hűtőberendezés, amely folyadéknak vagy levegőnek történő hőátadással hűtő folyadékot állít elő fan-coilok, légkezelők, mennyezethűtő rendszerek, szerverhűtők, hűtendő orvosi eszközök, élelmiszerraktárak, jégpályák, ipari létesítmények stb. számára. Léteznek megfordítható (hőszivattyús) üzemű kivitelek is. Hőszivattyú folyadékhűtőként való használata lehetőséget ad egyidejű fűtés- és hűtésigény kielégítésére: ekkor a hűtés hulladékhője fűtésben felhasználható. Meghajtásuk elektromos, vagy gázüzemű is lehet.

Mit nevezünk hővisszanyerős szellőztetőnek (rekuperátor)?

Az építészet gyors fejlődésével olyan házak épülnek, ahol elsődleges cél az energiatakarékos működés. Ennek során az épületek fűtése alacsony hőmérsékletű felületekkel történik. Ilyen körülmények között az intenzív szellőztetés jelentős hőveszteséget okoz.
Ennek kiküszöbölésére és a folyamatos komfortérzet biztosítására modern és energiatakarékos hővisszanyerős szellőztető berendezések állnak rendelkezésre: általuk az épületek hővesztesége lecsökken, mert beépített hőcserélőben az elszívott és friss, befújt levegő egymás mellett halad el, és cserél hőt.

A rekuperátor használatának előnyei:

 A folyamatos friss, O2 levegőnek köszönhetően javul a lakók közérzete.
 A hővisszanyeréses szellőztetés következtében 20-30%-kal csökkenthetőek az épület fűtési költségei.
 Az épületbe nem jut be por vagy egyéb szennyezőanyagok, az elhasznált levegővel együtt a szagokat is elszívja a rendszer. A pollenszűrőknek köszönhetően az allergiaérzékenyek nyugodtabban pihenhetnek.
 A folyamatosan cserélődő levegőnek köszönhetően nincs penészedés vagy gombásodás.
 Mivel az ablakokat folyamatosan zárva tarthatjuk, a zajszennyezés is jelentősen csökken.
 Az épület átszellőztetése közben sincs huzat.

Használjak kisebb hőszivattyút kiegészítő fűtéssel, vagy inkább nagyobb teljesítményű hőszivattyút, ami a legnagyobb hidegben is képes egyedül ellátni otthonomat fűtéssel?

Nagyobb teljesítményű hőszivattyúk telepítésével egész évben kiegészítő fűtés nélkül használhatja berendezését. Azonban érdemes kisebb hőszivattyút telepíteni lakása tervező által méretezett hőveszteségénél és valamilyen kiegészítő fűtést is alkalmazni a hőszivattyú mellett. Mivel a -5°C-nál alacsonyabb átlaghőmérsékletű napok száma egy fűtési szezonban kevesebb mint 5% Magyarországon, így egy kisebb hőszivattyúval képes fűteni otthonát.

A NIBE hőszivattyúi beépített kiegészítő fűtéssel rendelkeznek. Egy monovalens (csak hőszivattyús) és egy bivalens (hőszivattyú+kiegészítő fűtés) fűtési rendszer üzemeltetési költségeik 2-4%-ban térnek el egymástól, beruházási költségeik azonban 30-40%-kal! Levegő/víz hőszivattyúk használata esetén ez a különbség még szembetűnőbb.

Meglévő fűtési rendszerek esetében a legjobb ár/érték (megtakarítás) arányú rendszerek az un. hibrid hőszivattyús rendszerek. A beruházási költség ezekben az esetekben alacsony, akár csak 20%-a egy monovalens hőszivattyús rendszernek, kiegészítő fűtésként pedig a meglévő gázkazán, távhőközpont használható. Meglévő épületek többségénél a levegő-víz hőszivattyús rendszerek telepítése könnyebb és ésszerűbb, mivel a telepítési költségek alacsonyabbak, és a talajhőcserélők elkészítése bizonyos esetekben nem is lehetséges. Az alacsonyabb hatásfokot (általában az SPF 3,5-3,6 radiátoros rendszerek esetében) a sokkal olcsóbb beruházási költség messzemenőkig ellensúlyozza.

Mindenki számára elérhető a talaj, talajvíz, tó, mint fűtési hőforrás?

Ez csak a helyi adottságoktól függ. Amennyiben kevés szabad földterülettel rendelkezik és a mélyebben fekvő talajrétegek nem tartalmaznak víznyelő (pl. mészkő, kavicságy) rétegeket, a függőleges talajszonda telepítése a legtöbb esetben lehetséges. A függőleges talajszonda telepítése engedélyköteles!

Amennyiben nagyobb beépítetlen földterülettel rendelkezik, jó alternatíva lehet a vízszintes talajkollektor telepítése. Ez általában olcsóbban kivitelezhető, mint a függőleges furatba helyezett talajszondák, azonban fontos a talaj minőségének ismerete. A vízszintes kollektorok telepítése általában nem engedélyköteles.

Amennyiben nagy mennyiségű talajvízzel rendelkezik, forrás- és nyelő kútpárok segítségével hasznosíthatóak. Folyó- vagy állóvíz medrében elhelyezett zárt kollektor ugyancsak kialakítható. Ezen hőforrások telepítése az esetek döntő többségében engedélyköteles.

Kimerülhet-e a hőforrásom?

Amennyiben a talajszondák/kollektorok megfelelően méretezettek, a talajból elvont hőt az év folyamán pótolja a Napsugárzás, a Föld belsejéből a felszín felé áramló hő valamint az esetlegesen a nyári szezonban a hűtés által az épületből elvont hő. A talaj gyakorlatilag óriási akkumulátorként üzemel. A talajvíz áramlása valamint a csapadék segíti regenerálódásban.